A börtön régi vívmány, melyet a modern társadalom is előszeretettel alkalmaz az alacsonyabb néposztályok felzárkóztatására. Miniszterek ritkán részesülnek ebben a szolgáltatásban, például nem kerülnek börtönbe azért, mert gépkocsijukkal porrá zúznak egy családot. Erre szolgál a sofőr, akinek a miniszter adja a parancsot a száguldásra, de a sofőr a hibás, amiért nem küldi el a minisztert melegebb égtájra. Igaz, a korrupció elleni küzdelemben néha politikusok és más gazdag emberek is rács mögé kerülhetnek, és hazugság, hogy ez valójában leszámolás lenne a bűnözői, bocsánat, politikai csoportok között.
Forrás: Sam Williams, Pixabay
Sokféle börtön létezik: fegyház, fogház, fogda, gulág, fegyenctelep. A rabok maguk között csak dutyinak, kóternek, kaptárnak, sittnek becézik; szeretik, mint csecsemő az anyai emlőt. Angolul correctional facilitynek hívják, ami javítóintézetet jelent. Ez jól kifejezi, hogy mi történik odabent: a rabok továbbképzést tartanak egymásnak, javítva a bűnözési eljárásaik színvonalát. A börtönben – a hivatalos oktatással ellentétben – igen magas hatásfokkal adódnak át az ismeretek. A magyar „büntetésvégrehajtó intézet”-kifejezés téves, ebből úgy tűnik, mintha valójában nem javításra szolgálna, hanem büntetésre. Ez nem igaz, hisz lényegesen jobb bűnözők kerülnek ki belőle, mint akik bementek.
Amerikában a börtön profittermelő ágazat, a magántulajdonban lévő intézmények telítettségére az állam garanciát vállal, ebből is látható, hogy a börtönre mekkora szükség van. Az USA-ban például ma is sokan töltenek életfogytiglant marihuánával kapcsolatos bűntényekért, miközben az államukban már rég törvényes a termesztés és a kereskedés. Amúgy is csak az ostoba emberek kerülnek rács mögé, hisz például Texasból elég volna átmenniük Új-Mexikóba, és ott törvénytisztelő módon szívni. Te is nyugodtan átruccanhatsz Csehországba, ha be akarsz állni.
A diktatúrákban sajnos, a börtönt eredeti céljával ellentétben a politikai ellenfelekkel való leszámolásra használják. Érdekes módon a legnagyobb börtönnépesség a demokrácia élharcosában, az USA-ban található, ahol a bírák, kik rendkívül bizakodók az emberi élet perspektíváit tekintve, gyakran többszáz évet is kiszabnak egy elítéltre. Az USA-ban 2020-ban a lakosság 0,64%-a azaz több, mint kétmillió ember tartózkodott börtönben. Japánban ez 0,04%, elmaradott országokban, például Guinea-Bissauban 0,01%. Látszik, hogy itt még mennyi javításra szorulnak az emberek. Magyarországon 2008-ban 0,15% volt, 2014-ben viszont már 0,18%, amiből tisztán kitűnik, hogy mennyit léptünk előre a haladó országok rangsorában.
Forrás: Cécile Brasseur, Unsplash
A harmadik világban a börtönben nagyszámú élősködő: tetű, bolha, patkány és még rosszabb található, akárcsak a parlamentben és a nagyvállalkozók között, ebből is látható, mennyire demokratikus intézményről beszélünk. A szegény országok börtönei roppant társas helyek, a Fülöp-szigeteken vezényszóra fordulnak az emberek a másik oldalukra éjszaka, mert csak így férnek el. Észak-Európában a börtön felér egy szállodával, ingyen végezhetnek egyetemet a rabok, itt jól látszik, hogy a börtön nem büntetésre szolgál, hanem jutalmazásra.
Régen közkedvelt volt a magánzárka. Mostanában inkább a magánterület, magánhadsereg, magánrepülőgép, magánűrutazás dívik, az is odakint, a sitten a külön cella luxusa csak a maffiafőnököknek jár ki, akik a börtönből irányítják tovább az üzletet. Persze igazi nagyvállalkozót csak elvétve áldoznak be, az amerikai börtönökben egyszerű prolibandák uralkodnak. A bandákat nagyhatalmú főnökök irányítják, akiknek a tagok teljes engedelmességgel tartoznak. Ha parancsot kapnak a gyilkolásra, ölniük vagy halniuk kell. A bandák faji alapon szerveződnek, találhatók fehérek, feketék, észak-mexikóiak, dél-mexikóiak, a bandák között többnyire háború dúl. A közép-mexikói mulatt rabok elég nagy bajban vannak.
Forrás: Mircea - All in collections, Pixabay
A rabok kényszerűségből lesznek tagok, hisz életben akarnak maradni, a bandából kilépni viszont nem lehet. Ebben hasonlít a börtönre, amelynek a lényege, hogy ne lehessen belőle kilépni. Az elítéltek örök téveszméje a szökés, egyesek évtizedekig képesek kiskanállal ásni a falat, hogy kijuthassanak a külvilágra. Ebből is láthatjuk, hogy a börtön rendkívüli mértékben fejleszti a kitartást és az önfegyelmet. Aki valóban nem akar bent lenni, az már idejében adományt nyújt a rendőröknek, illetve a bíróknak. Ha valaki későn ébred, esetleg még mindig megpróbálkozhat a börtönőrök lefizetésével, mint a viszkis rabló.
További amerikai intézmény az óvadék. Ez nagy összegű pénz, melynek lepengetésével a gyanúsított szabadlábon védekezhet. E hasznos eszköz biztosítja, hogy csak szegény emberek ülhessenek évekig vizsgálati fogságban, hiszen ilyesmire a gazdagok amúgy sem érnének rá. A szegények mellett a vallási és nemzeti kisebbségek tagjai is nagy számban találhatók odabent, különösen az őslakók között örvend népszerűségnek a benti lét.
Forrás: Dibakar Roy, Unsplash
A rabok odabent fekvőtámaszt nyomnak, illetve sokféle egyéb, kreatív módon végeznek testedzést. A börtönpopuláció elenyésző százaléka elhízott, tehát a börtön egészségformáló intézmény. Emellett sokféle művészetet is űznek, például a tetoválást. Leghíresebbek az orosz börtöntetkók, közkedvelt figura Jézus, Lenin és a Halál, különféle kombinációkban. A homoszexualitás is gyakori, ami manapság igen trendi, ebből is látható, hogy mennyire korszerű intézmény a börtön, sőt, azt is mondhatjuk, hogy megelőzte korát. Brazíliában viszont belátogathat a feleség, ez mentesíti az őröket a kábítószerhordozás terhe alól, és biztosítja a bő gyermekáldást, azaz a rabnépesség utánpótlását.
A haladó eszme, mely szerint szabadon választhatjuk meg a nemi identitásunkat, egyes országokban már a börtönbe is eljutott. Tehát ha egy Joe Smith nevű kétméteres, széttetovált, életfogytiglant töltő sorozatgyilkos izompacsirta nyilatkozik, hogy ő nőnek érzi magát, akkor a női börtönbe kerül, ahol női cellatársai lesznek. Mivel a nők szelídek és együttműködők, nyilvánvaló, hogy mindenféle erőszak ki lesz zárva.
Forrás: Isa KARAKUS, Pixabay
Felmerülhet a kérdés, hogy miért van szükség börtönre. Mi lenne, ha inkább munkát adnánk a szegény embereknek, hogy ne kelljen lopniuk. Netán az elkövető megbüntetése helyett az áldozat kártalanítására törekednénk. Ha mondjuk valakinek felgyújtják a házát, akkor a bűnös köteles lenne új házat építeni, vagy átadni a sajátját az áldozatnak. Esetleg, ha már a hatóság mindenképpen bosszút akar állni azért, mert rajta kívül más is károsítja az embereket, akkor valamilyen egyéb büntetést alkalmazna. Persze valakit nyilvánosan megszégyeníteni, neadjisten elagyabugyálni túlságosan nagy kínzás lenne, inkább bezárjuk pár évtizedre a börtönbe, ahol nem is minden héten erőszakolják meg. A börtön humánus hely, ahol felvilágosult módon bánunk az emberekkel. A gyötrést, verést, gyilkosságot a rabtársakra és a smasszerekre bízzuk.
A smasszer, más néven börtönőr a rabok elmaradhatatlan társa, akár Don Quijotének Sancho Panza. Többféle smasszer létezik, az irodalmi művekben leggyakrabban ábrázolt változat a szadista, aki a bennlakók kínzásából eredő kéj miatt van ott. Börtön nélkül ez az embertípus ártatlan embereket bántana, és kénytelenek lennénk börtönbe zárni, mindenki beláthatja, hogy ezt a paradoxont csak a börtönnel kerülhetjük el. Akad humánus smasszer is, akit az élet kényszerített ebbe a helyzetbe, korrupt, aki a raboknak szállítja a kábítószert, illetve teljesen indifferens, aki csak dolgozik a rab-gyárban. Ez utóbbi atomtudós is lehetne: Kérem, én csak a munkámat végzem, nem az én dolgom eldönteni, hogy melyik földrészt pusztítják el a bombával, amit kitaláltam.
Forrás: S Greendragon, Pixabay
Egy gyakran hangoztatott érv szerint a börtön azért kell, hogy a veszélyes elemeket távol tartsa a társadalomtól. Ilyenek például a szolgálatmegtagadók, akik nem hajlandók fegyvert venni a kezükbe. Igaz, a politikusokat is távol tartják a társadalomtól, akik tényleg veszélyes dolgokat művelnek. Noha ezt sokan fájlalják, nem lehet csak úgy odamenni a miniszterelnökhöz és jól behúzni neki. Vagy az ellenzéki sajtónak belépni a parlamentbe, ahol a politikusokat őrzik. Régebben adósok börtöne is létezett, ezt ma fogyasztói társadalomnak hívják.
Forrás: Michael Gaida, Pixabay
Egyesek azt állítják, hogy a katonaság is börtön. Ez butaság, hiszen ha valaki megszökik a katonaságtól, akkor börtönbe zárják, de ha megszökik a börtönből, akkor nem viszik el katonának. Mások szerint már az iskola, a kórház, a munkahely, az elmegyógyintézet, sőt, az óvoda meg a bölcsőde is egyfajta börtön. Ez romantikus túlzás, hiszen ezen intézmények többségéből estére haza lehet menni, ezzel jelentős pénzt takarítva meg az államnak. A keleti filozófiai iskolák szerint már maga a testünk, sőt az elménk is egyfajta tömlöc, melyből csak különleges erőfeszítés árán szabadulhatunk meg — ebből is látható, hogy a börtön mennyire természetes és spirituális intézmény.
Azért találták ki olyan régen! Nagyon beválik.
-:) nagyon jó!