Hát komolyan, néha napokig halogatom, hogy elolvassak egy-egy részt, mert nem vagyok olyan hangulatban... Aztán elkezdtem olvasni és valahol a 10. mondat olvasása közben ismét fontolóra veszem, hogy inkább leiratkozom a listáról, enélkül is eléggé ki vagyok égve. Aztán valahol mindig megpukkadok a röhögéstől... ("A zen buddhizmusban nyitott szemmel kell transzba merülni, ezzel évezredekkel megelőzik a televíziót, illetve a mobilképernyőt." 😂) Aztán elfogadom, hogy jó ez így, hogy nem tudom sírjak vagy nevessek. Viszont az első részekben emlékeim szerint éreztem némi igyekezetet, hogy a görbe tükör után a végére érkezzen valamiféle feloldás, reménykeltés. Hogy hát ez van, de azért mindig van értelme fáradozni egy jobb világért, még ha csak kicsiben is...Most meg egyszercsak vége, jön a subscribe gomb és csak magamat bíztathatom, hogy jó ez így, ennek van most az ideje...
Kedves ez az őszinte beszámoló. Magam is így vagyok a társadalom pillanatnyi állapotával. Sírjak vagy röhögjek? Akkor már inkább az utóbbi. Egyébként a pozitív jövő felé irányulás nagyon is cél itt, az egyik fő cél, ugyanakkor meg a valósággal is nézzünk szembe, és a görbe tükörben talán jobban szembe tűnnek dolgok. Szerintem ez segít magunk mögött hagyni ezt a diliházat, amit nyugati civilizációnak neveznek. Meg most mit cenzúrázzam, ami kibuggyan a tudattalanból? Tudtam, hogy ettől az írástól páran le fognak iratkozni - szívük joga. Az "Útmutató a Földhöz" nem szépítget. Hálistennek a rákövetkező héten más jön. Az Európa Kiadó szavaival élve: "Elrontottuk ezt az évezredet, de nem baj, mert itt a következő..." Mindig van következő.
És hogy meglegyen a reménykeltés:
nekem az antropozófia sokat segít + ennek vallási területe a Keresztény Közösség: https://akeresztenykozosseg.org/celja-es-mukodese/#
Ezekről nem ejtettél szót...
Van pozitív oldal is, persze. Alkalomadtán belenézek.
Hát komolyan, néha napokig halogatom, hogy elolvassak egy-egy részt, mert nem vagyok olyan hangulatban... Aztán elkezdtem olvasni és valahol a 10. mondat olvasása közben ismét fontolóra veszem, hogy inkább leiratkozom a listáról, enélkül is eléggé ki vagyok égve. Aztán valahol mindig megpukkadok a röhögéstől... ("A zen buddhizmusban nyitott szemmel kell transzba merülni, ezzel évezredekkel megelőzik a televíziót, illetve a mobilképernyőt." 😂) Aztán elfogadom, hogy jó ez így, hogy nem tudom sírjak vagy nevessek. Viszont az első részekben emlékeim szerint éreztem némi igyekezetet, hogy a görbe tükör után a végére érkezzen valamiféle feloldás, reménykeltés. Hogy hát ez van, de azért mindig van értelme fáradozni egy jobb világért, még ha csak kicsiben is...Most meg egyszercsak vége, jön a subscribe gomb és csak magamat bíztathatom, hogy jó ez így, ennek van most az ideje...
Kedves ez az őszinte beszámoló. Magam is így vagyok a társadalom pillanatnyi állapotával. Sírjak vagy röhögjek? Akkor már inkább az utóbbi. Egyébként a pozitív jövő felé irányulás nagyon is cél itt, az egyik fő cél, ugyanakkor meg a valósággal is nézzünk szembe, és a görbe tükörben talán jobban szembe tűnnek dolgok. Szerintem ez segít magunk mögött hagyni ezt a diliházat, amit nyugati civilizációnak neveznek. Meg most mit cenzúrázzam, ami kibuggyan a tudattalanból? Tudtam, hogy ettől az írástól páran le fognak iratkozni - szívük joga. Az "Útmutató a Földhöz" nem szépítget. Hálistennek a rákövetkező héten más jön. Az Európa Kiadó szavaival élve: "Elrontottuk ezt az évezredet, de nem baj, mert itt a következő..." Mindig van következő.
Köszönöm a visszajelzést.