Teljesen jogos érzés. Persze azt is érdemes figyelembe venni, hogy milyen lehetett a harmincéves háborúban vagy a tatárjáráskor.
A másik meg az, hogy amikor sikerül növelni az emberek biztonságérzetét és lenyugszanak, békésebben kezdenek viselkedni, amitől biztonságosabbá válik a világ.
Igen. Erre is gondoltam. Csak teli voltam reménnyel fiatalkoromban. Csak olyan dolgokkal foglalkoztam (tanulás, önnevelés, fejlődés, stb) most meg aggódom az unokáim miatt. Ugye küldhetem a cikket barátaimnak?
Korrekt írás, valahogy én is így vagyok ezzel. A baj csak az, hogy nem érzem magam biztonságban. Félelmetes világban élünk.
Teljesen jogos érzés. Persze azt is érdemes figyelembe venni, hogy milyen lehetett a harmincéves háborúban vagy a tatárjáráskor.
A másik meg az, hogy amikor sikerül növelni az emberek biztonságérzetét és lenyugszanak, békésebben kezdenek viselkedni, amitől biztonságosabbá válik a világ.
Igen. Erre is gondoltam. Csak teli voltam reménnyel fiatalkoromban. Csak olyan dolgokkal foglalkoztam (tanulás, önnevelés, fejlődés, stb) most meg aggódom az unokáim miatt. Ugye küldhetem a cikket barátaimnak?
Hogyne, örülök neki, bármelyik cikket.