Rövid hír: Még a nyár elején készült velem egy podcast, (nyelv)tanulásról, kultúrákról, rögös ifjúkorról stb.
Mára valószínűleg mindenki eldöntötte, hogy mit gondol a koronavírusról. Pedig most, hogy eltelt néhány év és megnyugodtak a kedélyek, alkalmasabb lehet az idő, hogy egy kicsit elgondolkodjunk, mi is történhetett valójában. Na és persze a vírushoz kapcsolódó úgynevezett összeesküvéselméleteken is. Ezzel egy csapásra két legyet is üthetünk. 1. Utólag visszanézve talán jobban perspektívába kerül az az esemény, mely két éven át rettegésben tartotta a bolygó lakosságát. 2. Ennek kapcsán egy kicsit beletekinthetünk a valóságról alkotott szerkezetekbe, melyeket az elménkben építünk. A tévhiteink megdöntéséhez hasznos szélesre tárni a kaput mindenféle lehetőség előtt.
A legkeményebb teóriacsokor szerint a vírust előre eltervezetten, szándékosan szabadították ránk, hogy a) kiirtsanak minket. b) oltóanyagot vetessenek velünk. c) kipróbálhassák a tömegirányítás új módjait. d) kiélhessék gonoszságukat. e) stb.
Rögtön az elején felmerül néhány kérdés. Az egyik a hiányzó alany. A „világot irányító gonosz háttérhatalomnál” pontosabban meghatározott szereplőkre lesz szükségünk. Még ha netán létezik is ilyen, konkrét embereken és intézményeken keresztül képes cselekedni. Ki művelte volna a fentieket? A CIA? A kínai kormány? A Pfizer? Az anunnakik?
Forrás: Wikipédia
A másik meghatározandó tényező a feltételezett elkövető célja. Bárki is volt, vajon mit akarhatott ezzel elérni? A fenti a) és d) változat ilyen szempontból elég gyengének tűnik. A népesség kiirtását legfeljebb egy radikális természetvédő gondolhatja pozitívnak, aki megelégelte a randalírozásunkat a bolygón. Neki viszont nem állnak rendelkezésére a szükséges eszközök. Érdemes reálisan megvizsgálni, kinek lehetett hasznára a vírushozta káosz: a lezárás, az oltás, a lélegeztetőgép-rendelés, a tömegek félelme, elszigetelődése, még netfüggőbbé tevése, a politikusok teljhatalma (rendkívüli helyzet) stb. Persze ez nem jelenti, hogy feltétlenül az illető volt a tettes, lehet, hogy csak kihasználta a helyzetet, mindenesetre így szem elé kerül sok lehetséges elkövető.
A legelső kiderítendő kérdés, hogy a vírus természetes vagy mesterséges eredetű-e.
Forrás: Pete Linforth, Pixabay
Azt hiszem, annak, aki követte a híreket, viszonylag nyilvánvaló, hogy a kormányok hetet-havat összehordtak a vírusról, a járványról, a szükséges óvóintézkedésekről. Ám abból, hogy bénák voltak, hogy folyamatosan hazudtak, hogy személyes és politikai előnyökre törekedtek, még nem következik, hogy ők idézték elő a kórt. Ők csak a szokásos formájukat hozták, kihasználták az új lehetőséget. És az vajon honnan eredhetett?
A vírus abban a városban jelent meg, ahol Kína első 4-es, azaz a legmagasabb biztonsági fokozattal rendelkező biológiai kutatóintézete, a Vuhani Virológiai Intézet található. A felelősségteljes hozzáállás megkövetelte volna, hogy a hatóság azonnal bezárassa az intézetet, majd kivizsgálja, vajon lehetett-e köze a járványhoz. Ha cirkusz érkezik a városba, másnap pedig kóborló elefánt tűnik fel az utcán, milyen rendőr az, aki nem érdeklődik a cirkuszigazgatónál, hogy megvan-e mindegyik elefántja?
Forrás: Yolanda Coervers, Pixabay
Ehelyett példátlan támadás ért mindenkit, aki meg merte kérdezni, hogy a vírus esetleg kapcsolatban lehetett-e az intézettel. Ráadásul az amúgy éppen látványosan rossz viszonyban lévő amerikaiak és kínaiak azonnal összezártak. A vírus NEM SZÁRMAZHATOTT az intézetből!!! — sikoltotta minden hivatalos fórum. Aki ilyet gondol, tudománytalan, összeesküvéselméletes, és megöli a nagymamát.
Jó, mondhatjuk, a kínaiak paranoidok, és zsigerből védekeznek. Logikus, hogy ha valakit világjárvány előidézésével gyanúsítanak, rémülten tagad. Az is lehet, hogy valami más miatt van vaj a fejükön, és el akarják kerülni, hogy vizsgálat induljon ellenük. Ki tudja, miket művelnek abban a kínzókamrában. De vajon miért fúj velük egy követ az amerikai egészségügyi intézményrendszer? Már csak az ellenség iránti rosszindulatból is vádolniuk kellene a kínai biolabort, ehelyett kígyót-békát kiáltanak mindenkire, aki így tesz.
Ez elég gyanús, de még mindig csak spekuláció. Ám ki is derültek dolgok. A járvány alatt nálunk is közismertté vált Dr. Fauci elnöklete alatt álló National Institute of Allergy and Infectious Diseases pénzelte a Vuhani Virológiai Intézet és az amerikai EcoHealth Alliance közös, denevér-koronavírusokkal dolgozó projektjét. Nyilván hevesen tagadják, hogy ez „funkciógyarapításra”, azaz turbó-vírus előállítására irányult, de ki ne tagadná a helyükben? Már maga a kapcsolat léte is elképesztő. A vuhani intézetben igenis denevér-koronavírusokat pacsmagoltak Fauciék pénzén. És ez az ember nyilatkozik! Vajon a nürnbergi perben miért nem Mengelét kérték fel orvosszakértőnek?
Forrás: Marcel Langthim, Pixabay
Az is furcsa volt, hogy azonnal rendelkezésre állt a hivatalos elmélet a vuhani piacon árult denevérhúsból származó vírus felől. Megjelenik egy példátlan pánikot okozó, teljesen újfajta kórokozó, és rögtön nyilvánvaló az előélete? Semmi körbetekintés, semmi tudományos kíváncsiság, vizsgálat, alternatívák? A vírus szokatlan, más koronavírusoktól eltérő tüskefehérjéje, mellyel képes emberi sejteket megfertőzni, semmilyen magyarázatot nem igényel, teljesen normális, harsogták a trombiták. Tetézi az egészet a vírus igencsak különös viselkedése. Ez csupán szubjektív érzés, de aki keresztülment rajta, érezte, hogy ez a kórokozó minőségileg más, mint minden eddigi, amellyel találkozott.
E lapokon nem térhetünk ki mindenre, ezzel együtt összességében nekem elég valószínűnek tűnik, hogy ez a különös képződmény bizony emberalkotta, és nagy eséllyel az ominózus intézetből származik. Ezt persze nem tudhatjuk biztosan, de adnék rá legalább 80% esélyt.
Hoppá. Akkor ki volt, a Pfizer, az MI6 vagy az anunnakik? Vagy együtt dolgoztak? Várjunk egy kicsit. Abból, hogy meglehetősen nagy valószínűséggel emberek fabrikálták a szörnyet, még nem következik, hogy szándékosan engedték a nyakunkba.
Forrás: Bruno Guerrero, Unsplash
A biológiai hadviselés sajnos, nem új. Így irtották ki a gyarmatosítók Amerika eredeti lakosságának a nagy részét. Szuper-kórokozók előállítására nehéz komoly arccal más okot felhozni. Hol is jelent meg először a vírus? Kínában, Olaszországban és Iránban. Ebből kettő háború-nagyhatalmunk, az USA ellensége, és Iránban elég komoly pusztítást is végzett a betegség a koros politikai vezetők között. Gondolhatta a feltételezett elkövető, hogy a távolság majd megvédi? Akár a vírus, az emberi hülyeség sem ismer határokat. És 2019 októberében, két hónappal a járvány kitörése előtt, Vuhan adott otthont a Katonai Világjátékoknak, melyen 109 ország hadseregének a sportolói vettek részt. Ha egy hadsereg, ügynökség be akarta hurcolni Kínába a vírust, ez tökéletes alkalom volt. Ebben az esetben a Virológiai Intézet jó fedőtörténetet kínált az eredetre. Vitatkozzanak csak a nagyokosok, hogy denevérbarlang vagy intézet, hehe.
Forrás: defense.gov
Mindezekkel együtt itt már jóval több a spekuláció. Ha engem kérdezel, legfeljebb 50% esélyt adnék a szándékos terjesztésre. Sok ugyanis a bizonytalansági tényező, nagyok a veszélyek és nem egyértelmű a haszon. Egy-egy őrült tudós bizonyára hajlandó ilyen világ-átszabási kísérletre, de ehhez legalább egy sokmilliárdos költségvetésű ügynökség kellett, ahol nem egy-két ember tud a dologról. És a többi ügynökség (még a saját országán belül is) árgus szemekkel figyeli a konkurenciát.
De folytassuk a gondolatkísérletet: tegyük fel, hogy valaki direkt szabadította ránk ezt az áldást. Éppenséggel a nyugdíjfolyósító intézet is lehetett. Noha az oltóanyag-cégek sokat profitáltak belőle, ebből még mindig nem következik, hogy eredetileg benne voltak. Az lett volna furcsa, hogy ha már egyszer adja magát egy ilyen lehetőség, nem ugranak rá.
De tegyük fel, hogy ez is igaz, hogy valamelyik oltóanyagcég szándékosan csinálta a vírust, hogy az oltással rengeteg pénzt keressen. Érdemes elolvasni Paolo Bacigalupi A felhúzhatós lány című fantasztikus regényét, melyben néhány élelmiszercég irányítja a világot a termesztett növények általuk fabrikált betegségein keresztül. Az izgalmas könyvben leírt mechanizmus korántsem fantasztikum. Tudjuk, hogy a dohánygyárak évtizedeken át tudatosan hazudtak a hozzászokást és a káros hatásokat illetőleg. Az opioid gyógyszereket reklámozó vállalatok szintén milliókat küldtek tudatosan, szemrebbenés nélkül a sírba. A következő dokumentumfilm elítélt főgonosza hiába milliárdos, pitiáner kispályás az igazán nagy gyógyszercégekhez képest.
Noha számos cég vezetésénél nem számíthatunk erkölcsi skrupulusokra, azért annak még sokkal kisebb az esélye, hogy ők voltak. Az „elvileg hajlandó vagyok” és a „megyek, megcsinálom” között motivációban is, tudásban is széles mesgye húzódik. Ezen kívül túl nagy a rizikó, kiderülhet a turpisság. Meg azért a gyógyszerészek talán jobban tisztában lehetnek egy világjárvány következményeivel. Nekik is van nagymamájuk. De ha netán ők csinálták volna a vírust, az még mindig nem jelenti, hogy az oltás káros. És ha ez is igaz, ha az oltásnak vannak elhallgatott negatív hatásai, abból még mindig nem következik, hogy tömegek bele fognak halni.
Akkor valójában mi történt? A rendelkezésünkre álló információ alapján akármelyik szinten lehet az igazság, csak az egyre elrugaszkodottabb elméleteknek egyre jobban csökken az esélye. „A gyógyszercégek hülyére keresték magukat, tehát ők gyártották a vírust” vagy „a gonosz háttérhatalom volt, hogy az oltással kiirtsa az emberiséget”-egyenlet túlságosan hamar tör konklúzióra. Miért ne mutálódhatott volna magától? A vírusok kedvenc időtöltése a mutáció. Miért ne szabadulhatott volna ki emberi mulasztásból? Az emberek folyamatosan hibáznak, az óceánok mélye nem egy elveszített atombombát rejt. Miért ne kaptak volna a gyógyszercégek a kínálkozó alkalmon? A kapitalizmus alapja az opportunista viselkedés. És így tovább.
Olyan elmélet is napvilágot látott, mely szerint az omikron-változat már maga az oltás. Gyorsan barkácsoltak egy, a korábbiakat kiszorító enyhe változatot, ezzel kihúzva a járvány méregfogát. Az is lehet, hogy a gondviselés volt. Ki gondolta volna négy éve, hogy újra kígyózó sorok fognak állni a repülőtéren? A legtöbben megúsztuk. És ha már megtörtént, felhasználhatjuk ezt az eseményt is, hogy tanuljunk belőle. Az életmódunkon, a társadalmunk őrült kockázatvállalásán kívül a gondolkodásunkról is.