A nagy mosómedve-összeesküvés
A gondolkodás művészete 4.
A Tiltott gondolatok című cikkben már felvetettünk néhány úgynevezett összeesküvés-elméletet. Ezzel a szószüleménnyel jól meg lehet bélyegezni valamit, ha azt akarjuk, hogy az emberek visszahőköljenek tőle. Hasonló címke még a „szélsőséges”, a „rezsim”, a „terrorista” stb. Amit egyszer összeesküvéselméletnek minősítenek, attól a tisztességes polgárok jelentős része megborzad. Gyorsan továbbkattint, hiszen tudjuk, hogy összeesküvéselméletekben csak az összeesküvéselmélet-hívők hisznek, a rendes emberek nem.
Ugyanez a hatás persze fordítva is érvényes. Ha valaki hisz öt dologban, amelyet összeesküvéselméletnek minősítenek, és felbukkan egy újabb, amelyen ugyanez a címke áll, hajlamos feltételezni, hogy ez is igaz.
Most nem fogunk feltételezni semmit, csak megvizsgáljuk a lehetőségeket. Ha Józsiról elterjedt, hogy veri a feleségét, akkor több dolog is lehetséges. Nem zárhatjuk ki, hogy a vád igaz, hiszen ilyen jelenség létezik. Amiképpen az is elképzelhető, hogy valaki rosszindulatúan vagy tévedésből terjeszti ezt róla, holott teljesen ártatlan. És még sok minden igaz lehet; előfordulhat, hogy régebben verte, de már jó útra tért, vagy éppenséggel őt veri az asszony, csak a hír átalakult, alkalmazkodott az ismertebb mintához.
Az első kérdés a a hír forrása. Honnan vesszük az egészet? Mondjuk a sajtóban cikkek jelennek meg, mely szerint Józsi tagadja a feleségverést. Más cikkek meg nem nevezett rokonokra hivatkoznak, akik szerint Józsinak már a nagyapja is hírhedt feleségpüfölő volt. Felröppen a hír, hogy munkatársai az asztalán megtalálták az Asszonyverők kézikönyve című olvasmányt. Azt hiszed, viccelek? Az ikertornyok ledöntése után tele volt a sajtó olyan hírekkel, hogy pilóta-kézikönyvet meg Koránt találtak a repülőtér parkolójában. Ilyenkor fogjuk a fejünket, hogy ennyire hülyének néznek minket, aztán sokszor mégis visszaesünk abba az önáltatásba, hogy a nagy hírcsatornák híreket közölnek, nem propagandát.
Persze ez is lehet összeesküvéselmélet — talán a milliárdos médiát nem politikai meg anyagi érdekek irányítják, hanem pusztán az igazságközlés vágya. Ezt döntsd el magad. Mindenesetre most (a teljesség igénye nélkül) megvizsgálunk néhány érvet, mely az összeesküvéselméletek mellett szól, aztán áttérünk egy-két ellenük szólóra és egyéb szempontokra. Akár szimpatizálsz ezekkel a teóriákkal, akár süsünek tartod őket, egy kis hidegvér jól jön, amikor górcső alá vesszük őket. A cél nem az, hogy a már amúgy is meglévő világképünkre (előítéleteinkre) kapjunk megerősítést, hanem az, hogy pártatlanul gondolkodhassunk és közelebb kerülhessünk az igazsághoz.
Forrás: Mario Aranda, Pixabay
Szóval kinevetés ide, megbélyegzés oda, eddig már nem egy összeesküvéselméletről kiderült, hogy igaz. Itt van például az MKUltra, amelyben a CIA évtizedeken keresztül tesztelt LSD-t és egyéb pszichoaktív anyagokat amerikai és kanadai állampolgárokon a tudtuk nélkül. A nagyszabású kísérletek során kínzási módszerektől sem riadtak vissza, azt keresve, mivel lehet valaki akaratát megtörni és zombivá tenni. Vagy a tuskegee-i szifiliszkutatás, amelyben mit sem sejtő szegény négerek százainak penicillin helyett placebót adtak, hogy a betegség hosszú távú hatását tanulmányozhassák. És itt olvashatsz még egy csokor másik, elég jól dokumentált eseményről.
Azokban a viszonylag ritka esetekben, amikor valami miatt muszáj beismerni a turpisságot, az illetékes hatóság jellemzően a múltba tolja az egészet. „Sajnálatos, hogy ez történt, szerencsére már régen nem csináljuk.” Amikor „megszüntetett” biológiai fegyver-programokról meg háborúzó országokban állomásozó „volt” MI6-os ügynökökről és „nyugdíjazott” amerikai tisztekről olvasunk, erre érdemes emlékezni.
Más elméletekről lehet, hogy nincs konkrét információnk, de elég valószínűek. Nézzük például azt, hogy bizonyos országokban az ellenkultúra berkeiben a hatalom terjeszti a kábítószert. Milyen előnyei lehetnek ennek a hatalom szempontjából?
1. Az ellenség politikai akciók helyett a cuccot fogja hajkurászni. 2. Ha kemény drogról van szó, akkor a nyomorultak egy része fel is dobja közben a talpát, a többi meg jól elhülyül. 3. Ha akarjuk, börtönbe zárhatjuk őket miatta. Így kivonhatjuk őket a forgalomból, vagy megzsarolhatjuk őket, hogy jelentsenek nekünk. 4. Mivel az anyagot mi terjesztjük, néhány milliárdocska is üti a markunkat. 5. A hőzöngő fiúk most már nem bírnak létezni valami nélkül, amit mi irányítunk. Ha megvonjuk tőlük, vonaglani kezdenek és képtelenek kimenni az utcára. 6. Ha célzottan ki akarunk nyírni valakit, rossz anyagot adunk el neki. 7. A társadalom szemében jól lejáratjuk a mocskos bandát.
Forrás: Лечение Наркомании, Pixabay
Amint ebben a kokainról és társairól szóló, nagyszerű cikkben olvashatjuk, a „drogok elleni háború” egyik fő kiagyalója beismerte, hogy az USA-ban egyes tudatmódosító anyagokat politikai céllal kriminalizáltak. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy állami szervek részt vettek a terjesztésben vagy hasznot húztak a kereskedelemből. Ám annak fényében, hogy Afganisztán amerikai megszállásakor az ópiummák termesztési területe a korábbi évek átlagának több, mint ötszörösére nőtt, nem nevezhetjük indokolatlannak a felvetést.
Persze ezt csak viccből írtam, hiszen tudvalevő, hogy a demokratikus országok vezetői mindig a népük javát nézik, és sohasem tennének törvényelleneset vagy erkölcstelent. Nem indítanának háborút egy ország ellen, ahol vegyi fegyverek vannak nincsenek, és ebben meghalna párezer pármillió polgári lakos. Nem vezérelnék ki kísérleti atomrobbantáshoz a saját katonáikat, hogy teszteljék a hatást. Ilyesmit feltételezni eleve lehetetlen, hiszen ők jók.
Most lendüljünk át a másik oldalra. A klasszikus összeesküvéselméletek szerint mindent egy centralizált, titkos háttérhatalom irányít. Összepusmognak, aztán jaj nekünk…
Az egyik gond az ilyesfajta teóriákkal, hogy nem lehet megcáfolni őket. Kissé hasonlók a városi legendákhoz: mindenki tudja, hogy igazak, és mindenki egymásra hivatkozik, a konkrét forrás homályban van. Hol a bizonyíték? Hát a bizonyítékot elrejtették. Jó, de akkor honnan tudod, hogy pont így van? Hát itt van, leírták. És ő honnan tudja? Hát ő szakértő. Aha. Ha megkérdezünk valakit, aki szilárdan hisz ezekben, hogy mi győzné meg az ellenkezőjéről, gyakran azt mondja, semmi. Vallásos jellegű hitbe botlottunk.
Ha tényleg kíváncsiak vagyunk az igazságra, a külső információ mellett érdemes figyelembe venni a saját kultúrkörünk, személyiségünk alapvető irányultságait is. A kelet-európai és ezen belül a magyar kultúrában például — érthető okokból — van egy vaskos paranoid vonás. Mivel többnyire jól kihasználtak minket, bármi történik, azt feltételezzük, hogy most is így lesz. A közös gyanakváshoz még hozzájöhet a személyes is. Nem tudom, te hogy vagy vele, nekem gyakran segít feltennem magamnak a kérdést: Ezt most tényleg érzékeltem vagy csak beparáztam? Biztos, hogy így van, vagy csak összeraktam a fejemben a dolgokat?
Az emberi elme könnyen talál összeköttetéseket események között. Az agyunk nem gép — gestaltokban, értelmezhető egészekben gondolkodik. A nyuszi hirtelen kacsává változik. Mindent értelmezünk, aktívan alkotjuk a valóságunkat.
Vajon tényleg minden hatóság, kormányszerv, gazdag ember mindig csakis rosszat akar nekünk? És ezek egy központilag irányított szervezet részei volnának? Az ilyenfajta gondolkodás szerintem túl sokat feltételez a hatalmat birtokló csoportokról. Nem veszi figyelembe a butaságot, a trehányságot, a félreértéseket, a baleseteket, a különböző galerik egymással szemben álló érdekeit. Kissé úgy tünteti fel az emberek világát, mintha minden előre eltervezetten, olajozottan működne benne — neked ez a tapasztalatod?
Az összeesküvéselméletek terén vannak egyéb érdekes szempontok is. Nem zárhatjuk ki, hogy bizonyos teóriákat szándékosan terjesztenek, az emberek fejét összekavarandó. Jó kis állás lehet, kitalálni nevetségesen zizi dolgokat, és még pénzt is kapni érte. Nem vagyok jártas e tudományban, de nem csodálkoznék, ha a szakértők bevált zsargonnal, ütemtervvel és Facebook-kampánnyal rendelkeznének. Persze ez is csak összeesküvéselmélet, nincs rá bizonyítékom, ráadásul nem hiszem, hogy büszkén kihúzhatnám magam, valaki bizonyára már régen megalkotta.
Az is elképzelhető, hogy egyes összeesküvéselméletek inkább metaforikus értelemben gazdagítják a megértésünket. Ilyen lehet például az, hogy sok magasrangú politikus meg szupergazdag valójában hüllő. Vajon nem gondoltál-e már rájuk te is így, normális emberi érzelmektől mentes, hideg szörnyetegekként? Az elmélet hívei ezt a szó szoros értelmében gondolják, ami az én biológiáról alkotott világképemmel nem egyezik, de metaforaként elég jól rávilágít bizonyos jelenségekre.
Forrás: David Clode, Unsplash
Még idetartozna néhány szempont, de itt az idő befejezni ezt az eszmefuttatást, úgyhogy majd máskor. És különben is félre a meddő elmélkedéssel! Tudtad, hogy a Földet valójában a Nagy Magellán-Felhőből származó mosómedvék irányítják? Procyon lotor, azaz kutyaelőtti lator, ez azért mégiscsak árulkodó, nem is beszélve az álarcról. Észrevetted, hogy a rendszer már kiskorunkban elkezdi az agymosást? Vajon miért volt nekünk már elsőben kötelező olvasmány a Mosó Masa Mosodája? Hmm? És mit gondolsz, miért gyártják azt az elképzelhetetlen mennyiségű, a környezetet teljesen lesikáló tisztítószert? A KÖJÁL, illetve bonyolult nevű utódai miért rendelkeznek akkora hatalommal? És az Amerikából származó mosómedve miért terjeszkedik megállíthatatlanul Ázsiában és Európában, többek között nálunk is? Erre válaszolj! Azt hitted, mindez véletlen? Te kis naiv. A mosómedvék mindent előre megterveztek! Ma a Föld, holnap a Világegyetem!
Forrás: Herbert Aust, Pixabay
A világ érdekes. Sok minden nem olyan, amilyennek elsőre tűnik, és olyan sem, amilyennek másodszorra. Vajon mégis megismerhetők a dolgok? Némi figyelem a saját gondolkodásunkra valószínűleg segít.