A tudomány

Útmutató a Földhöz 18. rész

Mindnyájan tudjuk, hogy a tudomány nagyszerű, magasztos, előrevivő dolog. Persze nem akármilyen tudományról van szó, a gyermeknevelés vagy a kertészkedés tudománya nem igazi tudomány, kivéve, ha tudományosan műveljük, zeptogrammra kimérve a babának való modern tápszereket, illetve a talajba juttatandó vegyi anyagokat. A jóga vagy a kínai hagyományos orvoslás sem tudomány, akárhányezer éves is, hiszen nem tudományos folyóiratokban publikálták az eredményeiket, és állatkísérleteket sem végeztek. És különben sem fehér emberek találták ki a felvilágosulás után, tehát sötét dolgok ezek, akárhogy is nézzük, ne is foglalkozzunk velük. Témánk természetesen a természettudomány, mely mindent megmér, a parányit és az óriásit egyaránt. Mikroszkópjával belelát az anyag belsejébe,

Forrás: National Cancer Institute, Unsplash

az űrben lebegő teleszkópjával pedig a messzeségbe.

Forrás: Wikipédia

Mindent kifürkész, csak idő kérdése, hogy mindent megtudjunk, és istenekké váljunk, elnézést, ez nem tudományos felvetés, csak elragadott a hév. Pedig roppant fontos, hogy a tudományból kiküszöböljük az érzelmeket, hiszen azok akadályozzák az objektivitást. A tudósok ezért rendkívül higgadt és objektív emberek, különösen, amikor más tudósokkal vitáznak. Persze a vitát sohasem a becsvágy, karrier, elismertség, pénz, Nobel-díj és egyéb gyarló földi dolgok motiválják, hanem csakis az igazságkeresés és az emberiség felemelkedése.

Forrás: Solihin Kentjana, Pixabay

Hogy hova kellene felemelni az emberiséget, az nem a tudósok dolga, ők csupán az objektív világgal foglalkoznak. A varga maradjon a kaptafánál, a tudós pedig a részecskegyorsítónál, illetve kémcsőnél, ne azzal foglalkozzon, hogy mire fogják felhasználni az eredményeit. Az új tömegpusztító vírusok kitenyésztését bőven megindokolja a tudományos kíváncsiság. Illetve, bárki beláthatja, mennyire fontos, hogyha ezek néhány millió év múlva véletlenül maguktól létrejönnének, készen állhassunk a védekezésre. Nem beszélve arról, hogy mi lenne, ha az ellenség tudósai tenyésztenék ki őket szégyenszemre.

Igen, sajnos az ellentáborban előfordulnak gonosz tudósok is. De még a velük való harcnál is fontosabb, hogy felvegyük a küzdelmet az áltudományok ellen. Ilyen például az NLP, mellyel félóra alatt elmulaszthatjuk valaki allergiáját vagy fóbiáját, de ez nem érvényes, mert a nyugati orvostudomány nem képes rá. Ilyen a grafológia, hiszen az írás nem valódi viselkedés, így nincs köze a személyhez, aki műveli. Az ajurvéda szintén áltudomány, igaz, hogy sok betegség elkerülhető, illetve mellékhatás nélkül gyógyítható vele, de a babonás indiaiak fejlesztették ki. Különben is miféle gyógyítás az, ahol nincs vér, vegyszerszag, fehér köpeny, fonendoszkóp, ráadásul kezelés közben a páciens jól érzi magát?

Forrás: Megumi Nachev, Unsplash

A tudomány csakis objektíven megfigyelhető dolgokkal foglalkozik, ilyen például a sötét anyag, amit semmilyen módon nem lehet érzékelni. Vagy a pi-mezonok, más néven pionok, ezek nem összetévesztendők a peonokkal, a latin-amerikai napszámosokkal, akiknek a létét még nem bizonyította tudományos vizsgálat. Ha valami nem tudományos, akkor csak álmodozás az egész, mint a szerelem, az irodalom vagy a növényi tudat. Szerencsére ma már létezik álomlabor is, így végre alhatunk tudományosan, elektródákkal a fejünkön. Azért a pszichológia még mindig kissé kérdéses terület, bár művelői már rengeteg patkányt és egyéb állatot megkínoztak, hogy szakterületüket elismerjék komoly tudománynak.

A közgazdaságtudomány azonban valódi tudomány, mely bebizonyította, hogy az embereket kizárólag az anyagi érdekeik mozgatják, ezért képesek élethalál harcra egy sértő kifejezés miatt. Aztán itt ez az objektív, jól mérhető fogalom, a GDP, melyet csakis így, angolul szabad leírni, különben nem volna tudományos. A lényeg, hogy mindig csak nőjön, mint a kis gömböc. Régebben létezett tudományos marxizmus is, de a rendszerváltáskor szerencsére lehullott a lepel; kiderült róla, hogy áltudomány.

A tudomány azt is tudja, hogy a dolgok mindig ugyanúgy viselkednek. Az állandók azért állandók, mert nem változnak. Még csak az kéne, hogy állandóan határozatlankodjanak a dolgok, kapkodhatnánk is a fejünket. A világ nem valami hebehurgya, teszetosza képződmény, ezért az állandók értékét rögzítjük. Kimondták, hogy a fénysebesség értéke ennyi meg ennyi és kész!

Forrás: Anton Filatov, Unsplash

Persze akadnak egyes rosszhiszemű bírálók, kákán is csomót keresők, akik szerint a tudomány már régen nem tudomány, csak egy újabb vallás. Ez tévedés, hiszen már az Akadémián sem egészen latinul beszélnek, az eretnekeket pedig egyáltalán nem küldik máglyára, egyszerűen száműzik őket a komoly emberek közül. Az eretnekséget többek között abból lehet felismerni, hogy az illető tudományos kísérletsorozata hamis eredménnyel jár, például bebizonyítja a telepátia létezését. Nem hagyhatjuk, hogy emberek tudománytalan botorságokat terjesszenek!

Mások olyan állításokra vetemednek, hogy az ősrobbanás elmélete semmiben sem különbözik attól, hogy a világot egy nagy béka tojta. Ez nyilvánvaló butaság, hiszen akkora béka nincs is. Ezenkívül a tudomány rég megállapította, hogy a békák nem képesek szűznemzésre, a szingularitás ellenben, amelyből az univerzum létrejött, bármire képes, nézzünk csak körül.

Forrás: http://www.tattooblog.com/2008/08/tattoos-are-for-crazy-people/

A tudomány is sokra képes, például olyasmiket is megtehetünk a segítségével, amit egyébként nem lehetne. Ha valaki macskákat kínoz halálra különösen kegyetlenül, börtönbe zárják. Amennyiben ugyanezt a tudomány nevében teszi, minden rendben van. Nem igaz, hogy ezzel olyanná válunk, mint Mengele, hiszen az állatoknak nincsenek érzéseik, a kozmetikai iparnak pedig óriási szüksége van kifejleszteni még néhány millió vegyszert, melyeket magunkra kenhetünk.

A tudomány művelője a tudós, ez a roppant okos és tiszteletreméltó ember, akinek sok mindent köszönhetünk, DDT-t, atombombát, elektromos kutyakefélőgépet, és még számos egyebet. Az igazán kreatív tudós intuícióból, megérzésből kapja az ihletet, noha ilyesmi nem létezik. Hajdanában szórakozott, szakállas európai férfi volt, ma ez már nem kötelező. A tudósok régente elefántcsonttoronyban laktak, de mióta betiltották az elefántvadászatot, egyre inkább egyetemekre, agytrösztökbe és kutatóintézetekbe költöznek. Levetik a furcsa arcszőrzetet, fehér köpenyt öltenek, és számítógépes programokat futtatnak, mindezt a természetes kiválasztódás részeként.

Charles Darwin. Forrás: Wikipédia

Mindeközben maga a tudomány is halad a korral. Egy időben a billiárdgolyó-világegyetem volt tudományos, ezt felváltotta a relativitáselmélet, majd a kvantummechanika, amely már tényleg nem sokban különbözik a sámánizmustól vagy a költészettől. A bájos kvarkok antiszíne különösen gyönyörű! Hamarosan eljutunk oda, amit bármelyik tibeti pásztor vagy afrikai gyűjtögető tudott, hogy a világ mágikus, és nem lehet objektívan leírni, csak megtapasztalni. De ezt most már tudományosan tudjuk, tehát igaz. Éljen a haladás!