A civilizáció az emberiség főműve, legnagyobb vívmánya. Ez emel ki minket az állatok, illetve a primitív vademberek közül, akiknek még atombombájuk, illetve elektromos kutyakefélőgépük sincs. A szó a várost jelentő latin „civis”-ból ered. A város nagyszerű intézményéről nemrég már beszámoltunk. Általános szabályként tartsuk észben, hogy minél városibb valami, annál civilizáltabb.
A Wikipédia szerint „A civilizáció a (mindenkori) társadalomfejlődés, illetve az anyagi műveltség legmagasabb foka, melyben a társadalmi-gazdasági alakulat, igényeinek megfelelően, szelektíven és módosítva magába olvasztja a korábbi korok eredményeit, tökéletesíti és továbbfejleszti őket.” Anyagi műveltség… Fantasztikus magasságok! A város létesítményei egyenesen az égbe törnek:
Forrás: Patrick Hendry, Unsplash
A városban sokan laknak, és valóban, a civilizáció fontos velejárója a néptömeg. Egy harminc főből álló őserdei törzs sohasem lehet olyan civilizált, mint Róma népe az amfiteátrumban, amint halált kér a legyőzött gladiátorra. A sok néző előtt zajló sportesemények, mint például a futballmeccs, különösen civilizáltak.
A Homo sapiensek nagy száma azért önmagában még kevés ahhoz, hogy társadalmuk teljes mértékben civilizált legyen. Az igazán fejlett társadalomhoz központi rendszerek is szükségesek. Ablakot nyitni egy irodaházban, civilizációnk bástyájában nem civilizált, és sokszor nem is lehetséges, mert az épületben korszerű légkondicionáló berendezés üzemel. Hasonlóképpen fejletlen és nem higiénikus, amikor egy faluban az emberek a saját kútjukból veszik a vizet, hiszen még béka is lehet benne. Civilizált akkor lesz, amikor műanyag csőbe vezetik és rengeteg finom illatú klórt öntenek bele. Persze nem kívánhatjuk, hogy mindez ingyen legyen.
A civilizáció a hatékony működés érdekében kifejlesztette hát a pénzt. Vajon ez azt jelentené, hogy akinek több pénze van, az a civilizáltság magasabb fokán áll? A tőkeerő mindenesetre a haladás hajtóereje. A kolosszális völgyzáró gátak és megakikötők a civilizáció jelentős előmozdítói. Amellett, hogy a világkereskedelem színvonalát növelik, a helyükről kiköltöztetett őslakók városias hajlékokat építhetnek maguknak, így bekapcsolódva a civilizáció vérkeringésébe.
A civilizáció újabb fontos jellemzője a munkamegosztás. Áron bácsi a Székelyföldről nyolc szakmához ért, így kissé elmaradott. Villanyszerelés után képes kijavítani a falat és rendet tenni maga után. Bezzeg Kovács vállalkozó úr a többi műveletet kőművessel, festővel és takarítóval végezteti. Bár kétszer annyit fizetünk neki, mint Áron bának, megnyugodhatunk, hogy a munkát civilizált módon végezték.
A civilizáció egyik legfontosabb ismérve a technológia. Az ausztrál bennszülöttek rendkívül elmaradottak voltak, hiszen távol lévő rokonaikkal legfeljebb telepatikusan tudtak kapcsolatba lépni. Ma a városból egyszerűen felhívhatják őket mobiltelefonon. Ehhez egyelőre az kell, hogy mindketten éppen városban legyenek, de a tornyok ezrei előbb-utóbb a sivatagra is kiterjednek, így otthonról is telefonálhatnak majd egymásnak. Egyszerű, mint a pofon, nem kell hozzá más, mint lítiumbánya, néhány földrészen gyártott alkatrészek, erőmű, autópályák, teherhajók stb. A fogyasztónak meg csupán áram, előfizetés, szervíz, na meg pénz. És amikor kengurura vadásznak, nem csak összevissza rohangálnak vadember módjára; karjukra csatolt telefonjukkal mérhetik a vérnyomásukat és egyéb fontos fiziológiai változókat. Szerencsére ma már az erdőben is megnézhetjük a műholdas térképet, nem beszélve arról, hogy a hatóság is mindig tudni fogja, hol vagyunk.
Forrás: AURELIE LUYLIER, Pixabay
Egyeseket aggaszt, hogy civilizációnkban minden lépésüket figyelik, de ez egyszerű paranoia. Az óriáscégek mindig a mi érdekünket nézik, éppúgy, mint a pártok. Ezalól csak antidemokratikus, azaz civilizálatlan országok kivételek, például Kína. Igaz, Kína az egyik legrégebbi civilizáció, de ma már elmarad Európa meg Amerika technikai fejlettsége mögött. Kínában ugyan több szuperexpressz-vasútvonalat építettek húsz év alatt, amennyi a Föld többi részén együttvéve található, de ez csak azért van, mert szeretnének utolérni minket.
Számos egyéb kényelmi eszköz mellett a viselet is a civilizált élet szükséges része. Csak az elmaradott vademberek meztelenkednek, illetve a felső tízezer a szexpartikon. Nekik szabad, mert már annyiféleképpen elősegítették a haladást, hogy ez jár nekik. A civilizált öltözet persze változik, egy időben például hozzátartozott a cilinder. Ez ma már idejétmúltnak számít, ráadásul a cilinderes urak sok helyütt rabszolgát is tartottak, ami manapság nem politikailag korrekt. Az alsó néposztályokat ezért inkább munkaerőnek hívjuk. Ebből is kitűnik, hogy a civilizáció fejlődik és egyre jobb lesz.
A fejlett civilizációkat tárgykultúrájuk mellett intézményeikről ismerhetjük fel. A beduinok nem csak azért civilizálatlanok, mert a sivatagban laknak, hanem azért is, mert nincs adóellenőrük. Adószedőkkel hatékonyabban működik a társadalom gépezete, hisz a parasztoktól beszedett adóból több kémműholdat és tankot vehetünk, hogy megvédjük őket a szomszéd ország parasztjaitól. A szomszéd ország parasztjainál ugyanez a helyzet, így beáll a civilizált egyensúly, melyben örvendetesen növekszik a gyártott fegyverek száma és az iparág profitja.
Forrás: OpenClipart-Vectors, Pixabay
A civilizálatlan törzseknek nem volt adóellenőrük, rendőrük, közegészségellenőrük, börtönőrük, még egy nyamvadt közterület-ellenőrt sem tudtak felmutatni. Miféle társadalom az, ahol minden közterület, és az emberek maguktól viselkednek tisztességesen? Ez nem is lehetett igaz. Nehogy kétségek merüljenek fel, a vadembereket már majdnem teljesen kiirtottuk. Ezek a primitív népek nem csupán kifinomulatlanok voltak, hanem veszélyesek is, hisz időnként csetepatéba bonyolódtak más törzsekkel, ahol akár több ártatlan ember is az életét veszíthette. A civilizációban bezzeg különválasztjuk a lakosságot katonákra, illetve civilekre. Az előbbieket többek között „különleges hadműveletek” segítségével gyéríthetjük, az utóbbiak túlszaporodását megakadályozhatjuk szabadtéri koncentrációs táborok szőnyegbombázásával.
Jó, lehet, hogy a civilizáció még nem teljesen tökéletes, de akkor is jobb, mint az őskor, ahol még netflix meg megdonalc sem volt.
Egyesek azt állítják, hogy a civilizáció valójában evolúciós csapda, olyan, mint a pávakakas óriási díszfarka. Enélkül nem állnak szóba vele a pávatyúkok, közben e teher sok erőforrást emészt fel, és kiszolgáltatja a ragadozóknak. Eme elmélet szerint a civilizáció erőszakosságával semmilyen más emberi életforma nem tud versenyezni, ugyanakkor a civilizáció elpusztítja a természetet, és így előbb-utóbb megsemmisül. Mások arra panaszkodnak, hogy a civilizáció elszakít az elemi érzetektől, az örömforrásoktól, mint a mezítláb járás a harmatos fűben, az erdő csendje, a tiszta levegő és így tovább. Ezek a rousseau-i romanticizálók egyenesen azt mondják, jobb volt nekünk az erdőben. Hát ha annyira szeretik, menjenek vissza!
Forrás: Florian Delée, Unsplash
Hogy nincsenek már háborítatlan helyek ezen a bolygón? Hogy már a legtávolabbi zugba is behatolt a civilizáció? Mindenre én sem tudom a választ.