Az ellenálló meggyfák

Ez a cikk látszólag a növényekről szól. Amiképpen a Walesi bárdok is a kelta énekesek történetét mondja el, szót sem ejtve Ferenc József megtagadott dicsőítéséről. De ne vágjunk a dolgok elébe!

Attól függően, hogy mikor születtél, még emlékezhetsz a régi szép időkre, amikor egyszerűen elültettük a paradicsomot, és magától ontotta a termést, azt a lédús zamatbombát. Öntözni sem kellett, hisz hullott az eső. Azóta feltalálták a műanyag paradicsomot, amely minden évszakban ugyanolyan kemény és íztelen, cserében viszont a kertekben megjelent a vándorpoloska, hogy szétszívja a termésünket. Már ha marad a három-négyféle gomba után, amelyik ráveti magát jobb sorsra érdemes növényeinkre.

Forrás: Jovo, Wikipédia

Persze a vándor nem egyedül érkezett; elkísérte a márványpoloska, a harlekinkatica, a spanyolcsiga, a szőlőkabóca, és sok-sok más jóbarát. Az új kártevők térhódításának két fő oka van. Az egyik az éghajlatváltozás, ami korábban kezdődött, mint sokan gondolják. A madarászok régóta figyelik a dél felől megjelenő új fajokat.

A másik ok a soha nem látott mértékű áruszállítás. Gigahajók seregei róják az óceánokat, hozzák — kínai susogó nadrágok mellett — távoli földrészekről a gyümölcs-, a zöldségszállítmányokat, és bennük megbújva a kártevőket. Ezeknek a természetes környezetükben megvannak a maguk kordában tartói, de nálunk szűz prédára lelve roppant módon el tudnak szaporodni. A kórokozók képesek rokon fajokról is átugrani, ez okozta annak idején az emberiség nagy járványait is.

A megváltozott viszonyokra, az új kórokozók hadára két fő válaszunk van. Az ipari mezőgazdálkodásban még mesterségesebb körülményeket teremtünk. Permetezzük a diófákat a dióburokfúrólégy ellen. Műanyag védőhálót feszítünk a zöldségek fölé a perzselő nap ellen. Vagy egyenesen épületekben, föld nélkül nevelünk növényeket. Szigorúan ellenőrzött uborkák, szigorúan adagolt tápszerek, szigorúan vegyszerízű brokkoli.

Forrás: Bryghtknyght, Wikipédia

A másik lehetőség, hogy alkalmazkodunk a változó körülményekhez. Az élőlények — a modern ember kivételével — mindig így járnak el. Amikor nagymértékű oxigén, az anaerob organizmusok számára mérges gáz jelent meg a légkörben, feltaláltuk a lélegzést. Elég jó ötletnek tűnik, akárcsak egy barátomé, aki rendszeresen jár Dél-Olaszországban. Nemrég mondta, hogy ezentúl onnan fog magokat hozni, hiszen az időjárás az ottanihoz kezd hasonlítani.

A paradicsommal, almával ellentétben a meggyet tőlünk nyugatra kevéssé ismerik, így a műanyaggá változtatást nagyjából megúszta. De a moníliát nem. Ez a gomba egy ideje tavaszonta szinte megcsapja a nemes meggyfákat. A termés abban az évben odavész, gallyak, idővel egész ágak halnak el. A fa ezeket aztán valamennyire kiheveri, de a következő évben többnyire kezdődik elölről az egész. Lehetne permetezni, csak hát mérgeket fogyasztani meglehetősen értelmetlen. Mármint nekünk. A Monsanto bankszámlája szépen hízik tőle.

Forrás: Wikipédia

A cigánymeggyen kívül legalább két meggyfajtát moníliarezisztensnek mondanak. Az egyik a csengődi fürtös, melyet egy bosnyákmeggy-állományból szelektáltak. Meg sem érinti a monília. Mintha ott sem lenne. A másikat a bácskai Feketehegyen találták. Amelyik virágát megtámadja a monília, azt azonnal ledobja; nem jut be a kórokozó az ágba. A kertészetekben valamiért a falu szerb nevéről nevezték el: feketicsi. Ezeket a fajtákat nem keresztezéssel állították elő, úgy fedezték fel őket. Úgy is mondhatjuk, a természet ajándékai.

A belevaló gyümölcsész magról, helybe veti az alanyt, majd beoltja a maga szedte oltóággal. Egyelőre faiskolából vettem egyet-egyet mind a két fajtából. Valahol el kell kezdeni.

Az ellenálló meggy persze apró lépés, egyes kutatók már nagybani honi déligyümölcs-termesztésről beszélnek. Pisztácia, olajbogyó, kivi, datolyaszilva, gránátalma, japán naspolya… Nem tudjuk, hova változik az éghajlat, de addig is lehet kísérletezni. A változás izgalmas utakat nyit meg előttünk.

A modern idők nagy változásában a társas életünk is megszűnt átalakult, különösen a közösségi média rohama óta. A fészbuk nem csak tavasszal támad, mint a monília. Te mennyire tudsz ellenállni Cukorhegy úrnak?

Forrás: hvg.hu

De hát nem ellenállni kell, hanem ésszerűen használni, csóválják a fejüket az emberek. Haladni a korral!

Noha ebben is lehet igazság, azért a nemet mondás képességét is tartsuk a tarsolyunkban. Volt olyan kor, amikor a gázkamra számított divatosnak. Az ismerőseid mekkora része használja intelligensen a kózösségi médiát? A vírusokon kívül léteznek még jelenségek, melyeknek jobb ellenállni.

Az uralkodó paradigmával szembeni zendülés számos formát ölthet. A hajdani szovjet blokk passzív ellenállása például találékonnyá tette az embereket. Szolidárissá, közösségivé. Hasonló jelenség ma is megfigyelhető a szubkultúrában, ahol sokan dolgoznak boldogan ingyen, mert fontosnak tartják az ügyet. Már az is az ellenállás egy fajtája, hogy a kötelező pénzkergetés helyett más dolgokban veszünk részt.

Milyen érzés immunisnak lenni a reklámra, a trendi hisztikre, a multikra, a fogyasztói mániákra? Milyen, amikor lepereg rólunk a média legújabb pánikkampánya? Vagy egyszerűen áttörünk rajta, mintha ott sem lenne?

Forrás: M W, Pixabay

Kicsit elkalandoztam. Miről is beszéltünk? Ja igen, az ellenálló gyümölcsösről. Ahol a fák beporozzák egymást, közösen esőt fakasztanak, összedolgoznak, függetlenül a körülményektől. Legyetek egészségesek, kis meggyfák, nőjetek nagyra, éljetek sokáig boldogan¹, hozzatok bő termést.

1. A növények is érző lények.